Fúúj, ezzel az ehetetlen román mogyorós dombbal csak összenassoltam egy nap képét :D.
Akkor mégse lehet annyira rossz :). Amikor vittem a szervizbe a srácoknak, okozott nem kis derültséget. Józsi amúgy is nagy Magura-fan, nála szereztem egy piros pontot :)).
Jómagam, pedig egy időben sokat jártam Erdélybe, nem találkoztam ezzel a takarmánnyal. Vagy csak nem figyeltem rá? (A magura jelentése egyébként domb, magaslat. Vagyis, a szöveg szerint, mogyorós-domb.) A román édességek tényleg nem voltak jók, se az ízük, se az állaguk. E téren, úgy látszik, nem sokat változott a helyzet. Fékpofának ellenben bármelyik megteszi!
Höhö!:) ezt én is ismerem. Egyszer pont egy Magura HS11 fék hirdetésében volt lefényképezve viccesen a fékkel együtt. Sokáig vadásztam rá, aztán egyszer vettem mindegyik ízből egyet. Sajnos nagy csalódás volt.
@NorBEE300: Mogyorókrémes fékpofa - üzleti fogásnak sem rossz. Minden körülmények között megfogja a bicajt, és szükség esetén el is fogyasztható.
Régi újságcikk jut eszembe. Valamikor a hatvanas évek végén egy norvég atyafi feltalálta az étgyertyát. Képet is mellékeltek a cikkhez: torzonborz férfiú jégkunyhóban ücsörög fókaprém anorákban - előtte nagyszámú gyertya lángol -, s látható élvezettel majszol egy termetes példányt ugyanabból a sorozatból. A cím szerint: Björk Munster (vagy valami ilyesmi) egyszerre élvezi az étgyertya összes előnyét. Világít, melegít, s szükség esetén fogyasztható.
