Végre az Apáthy-szikla alá elérve elhagyhattam a rémálom kerékpárutat, és a
„milliárdosnegyed” alatt elsettenkedve végre beértem az erdőbe. Itt azzal kellett szembesülnöm,
hogy a derült ég miatt aminek mellesleg a hideg is köszönhető, alighanem hamarabb lesz világos is,
mint sejtettem. Minden esetre Hűvösvölgy felé mászva kellemesen éreztem magam, hiszen
szervezetem elérte az üzemi hőfokot. Ekkor meg is kellett állnom, hogy kicsit nekivetkőzzek.
Hűvösvölgyet elérve felmentem a gyermekvasút állomáshoz, innen pedig az országos kéktúra
jelzését követve másztam kicsit, hogy aztán leguruljak a Nagy-rétre. Itt is kellemes néptelenség és
békés kora reggeli nyugalom ült a tájon. Egyedül csak egy öreg néne sétáltatott egy szemlátomást
elég koros de mozgékony ír szetter kutyulit. :-)
Máriaremetén szépen átvezetett a kék jelzés, és felmásztam a máriaremetei kegytemplomhoz
is. Ezt eredetileg nem terveztem, de mivel egymagam voltam, ráadásul még egyszer sem jártam ott,
úgy ítéltem meg nem lesz probléma ha megnézem. És milyen jól tettem. Egy kis aranyos
templomocskára számítottam, ehelyett egy hatalmas, szinte már katedrálisnak is beillő épület várt
rám csodásan hangulatos parkkal. Szép szobrokkal, Mária-stációsorral, továbbá egy számomra
különösen meglepő, szabadtéri misézésre is alkalmas kültéri szentéllyel. Elég sokat időztem itt, és
még a kint hagyott betlehemet is megnézhettem.
