Innen már egyenes utam volt Nagykovácsi határáig, de közben két kisebb kilátóhelyet még
útba ejtettem. Nagykovácsit a kertek alatt értem el, ahol felfelé is jöttem, és itt egy Fenyveskert
nevezetű családias turista-étteremben megálltam egy forró teára és egy zacskó ropira. Külön tetszett
a berendezés, és hogy rengeteg régi fényképezőgép volt kiállítva. Említésre méltó még az itt
felállított háromdimenziós Dunakanyar turistatérkép is! :-)
A zsíros-hegyről aztán a zöld sáv jelzésen ereszkedtem le Solymárra. Ez a szakas elég csúszós
volt, de rövid. Solymáron a templom mögött valamiféle vurstli volt egy kicsike műjégpályával és
kirakodóvásárral. Rengetegen voltak, így hát ott meg sem álltam. Pont dél volt, mikor a
Templomhoz értem.