2010.09.02. Miki és én, igen csak ketten vágtunk neki ennek a túrának, már nagyon hiányzott. Arra számítottunk, hogy nagyon sáros lesz a határ, de a nagy szél megtette a dolgát, egy-két pocsolyát leszámítva tökéletes volt az út. Szerpentinen fel és a Láncdobálóson leereszkedtünk Kávára. A Kecskés völgyön jöttünk vissza a Határútig. Kimentünk a Kecskésvölgy végén található magaslesig körülnézni, kissé gazos, de csodaszép volt. A kivezető út viszont dzsungel (csalános, bógáncsos, tüskés anyja p.....), ez a jó 1,5km-es kaptató jól megszivatott bennünket. Határúton eltekertünk egész a Bicskei útig, azon leszáguldottunk a régi, irsai tehenészeti telepig. Albertirsai szőlőkön (réteken) keresztül és a pilisi horgász tó, valamint Gerje mellett értünk haza. A pilisi Rétek még elég dzsindás volt, viszont a füves terep szépen megtisztította a brinyók kerekeit. Jól elfáradtunk, nem volt könnyű terep, de nagyon kalandos volt. 20-14C hőmérséklet pamacsfelhőkkel, amikor megy le a nap már erőteljesen lehül a levegő. A végére