Nem csoda, hogy ennyire vártuk ezt a bevetést, hiszen elég komoly szervezőmunkát igényelt a lebonyolítása.
A találkozási ponton mindenki megjelent időben, és bár mintegy 20 perces késéssel értük el a gánti bevetési pontot, gond nélkül útnak tudtunk indulni.
dermesztő hideg volt az első 1 órában, de a mászásnak köszönhetően hamar beindult a fűtés. Sok szép kilátópontot érintettünk, és örömmel tapasztaltuk, hogy a Tavaszi hérics a Vértesben is szépen nyíldogál.
Az e bevetésünkön is méltó bizonyítást nyert, hogy a Vértes nagyon jól tekerhető, bár a meredekség itt-ott tolásra kényszerítheti az embert
A sár is csak itt-ott ütötte fel a fejét, mintegy bemutató jelleggel. Az időjárással is nagy szerencsénk volt, hiszen majdnem mindíg verőfényes napsütésben haladhattunk. Az út vonalvezetése is jó volt, egyetlen negatívumként csak azt lehet ezen a téren felróni, hogy kicsit sok szintet sikerült menet közben összegyüjteni. Amit külön érdemes talán megemlíteni az az, hogy a Vértes turistajelzései példás állapotban vannak. Sok újonnan felfestett jelzéshez volt szerencsénk. Látnivaló is akadt bőven. Három várromot, név szerint Csókakő, Oroszlánvár (Csáki-vár) és Gesztes várát érintettük. Csókakő várát szépen rekonstruálják és ingyenesen látogatható. Oroszlánvárnak viszont csak falmaradványai maradtak fenn, míg Gesztes vára acélkordonnak körülkerítve, látszólag szomorú elhagyatottságban árválkodik.
Ami a természeti szépségeket illeti, amiket láthattunk, elég nehéz dió... Mármint kiemelni ezek közül akár csak egyet is... De azért megpróbáljuk. Érdemes volt feltekerni a Géza pihenőhöz és a Széna-hegyre is, egyrészt a csodás kilátás miatt, másrészt a koratavaszi fényárban úszó Tavaszi héricsmezők rikító sárga szépsége miatt. A Csákberényből induló Ezerjó Borút is számos látnivalót rejtett, a Csókakői várról már nem is beszélve. Érdemes külön megemlíteni a Vár-völgyet is, egyrészt az itt található csaknem teljesen összefüggő Odvas keltike, és ibolyaszőnyeg, valamint a sziklaalakzatok és a durva emelkedő miatt. Egyházi épületek közül a Kőhányáspusztai kápolnát, illetve a Vérteskozmai templomot érintettük.
Műszaki értelemben is majdhogynem teljesen kifogástalan volt ez a túránk, hiszen a bicajokkal semmiféle műszaki gond nem volt. Egyetlen idegesítő dolog Speci új fékbetéteinek passzosságából adódó időnkénti cicergés volt csupán, de ez is csak időszakosan jelentkezett.
Összességében tehát egy módfelett tartalmas bevetést tudhatunk magunk mögött, amely nemcsak fizikai megmérettetést jelentett számunkra, hanem egyfajta spirituális feltöltödést is nyűjtott. Igazi tavaszi túra volt, hamisítatlan RBMA elemekkel megspékelve.
Távolság: 74.48 Km
Menetidő: 5:37:28
Átlegsebesség: 13.2 Km/h
Csúcssebesség: 49.0 Km/h
Szintemelkedés: 1450 m
