Persze ettől én még folytattam tovább utamat rendíthetetlenül felfelé, és a Vasfazék parkolót
elhagyva végre magam mögött tudhattam a szilárt burkolatú utat. Jól számítottam, mert az Inóci
kőbánya előtt az első hajtűkanyarnál berobbant a hihetetlenül csendes, kora őszi párától tocsogó,
párás levegőjű erdő lombsártába a szeptemberi reggel még bivalyerős fénye. Ez egész utam során
olyan bámulatos fényjátékokat hozott létre, melyeket talán még a legmodernebb képrögzítő eszköz
sem képes visszaadni, nemhogy az én kis nem túl kifinomult telefonom, de azért mégis tettem erre
néhány kísérletet.
Az Inóci kőbányát erősen köves, jól tekerhető, de néhol határozottan emelkedő úton értem el. A
szép sziklafalak alatt állva a magasból hollók kurrogását lehetett halani, de egy madarat sem láttam.
A kőbányának viszont az út túloldalán lévő alsó részéből viszont csodás kilátás nyílt, egy kis
minimális bozótharcot követően.
A Magas-Taxi turistaházig a reggeli fényjáték folyamatosan kísért. Aztán hamarosan az emelkedő is
bebrutalizálta magát, de a nedvességtől sikamlós kövek és az erre a terepre talán nem a
legideálisabb külsőgumik ellenére csak sikerült végig nyeregben maradva elérni a Nagy-hideg-
hegyi turistaházat. Nos, én világéletemben imádtam e helyet, de ami ekkor itt fogadott, az minden
képzeletemet felülmúlta. A Nagy-Hideg-hegy ugyanis úgy tűnt, pont addig a magasságig ért el, ahol
a föld színéig ereszkedett nehéz ködfelhőket már képesek volt a nap sugárzása kímélet nélkül
eloszlatni. Mindez olyan hatást keltett bennem, mintha hatalmas fátyoltömegek mozognának
mindenfelé. Mikor felértem, a turistaház terasza még sűrű ködben állt, semmiféle kilátást nem
hagyva semerre sem. Ennek ellenére szerencsére mégis úgy döntöttem, hogy odakint fogok
reggelizni. Bementem hát ezt intézni a turistaházba, s mire kiértem, sziporkázó verőfényben
ragyogott minden odakint. Kilátás persze még továbbra sem volt, de ez a helyzet is percről percre
változott. Miközben fogamat a hagymás-zsírosdeszkába mélyesztettem, néha-néha nyílt egy parányi
ablak amin keresztül kiláthattam. Itt bevetettem a támogatói kamerát is e csodás jelenség speciális
megörökítésére, de majd meglátjuk mire mentem vele... :-)
