„Ez most tök jó, mert hosszú lejtő lesz és javul az átlagunk” -Rebegtem menet közben csabinak
naívan.
Azonban kimosott kövek, sár, faágak, levelek voltam mindenhol árkolódásokkal egyetemben. Ez
természetes dolog ugyan, de sajnos a gyors haladásunkat teljesen lehetetlenné tette, mint ahogyan a
sok gyalogos teljesítménytúrázó óvatos és amikor csak lehetséges volt, konfliktuskerülően
kivitelezett kerülgetése. Ezen a szakaszon jutott először eszembe, hogy a teló miatt talán mégiscsak
Specit kellett volna hozni az ősmonti helyett Aztán sikeresen kiértünk Vérteskozma alá, ahol
szegény Csaba kezdett el-elmaradozni, és nemsokkal ezután a Meszes völgyben felfelé kaptató
Három-szarvas úton jelezte, hogy Ő is visszatér inkább Oroszlányba, és majd ott bevár. Gyors
kézfogás, és indult is ki-ki a maga útjára. Csabi visszaereszkedett a Zöld-jelzésen, én meg tepertem
tovább felfelé.
