Alighanem az idei év legkíméletesebb bevetésén vagyok túl, aminek köze sincs az eredeti
elképzeléseimhez. Persze ez nem jelentett gondot, lévén hogy nem jött velem senki.
Egészségügyi okokból nagyjából annyi erőm volt, mint egy marék szárított lepkének, és emiatt sem
törtem magam a korai keléssel. :-)
Mintegy két órás csúszással értem be Közvágóhídra, és már a Rákóczi-hídra feltekerés közben
éreztem, hogy "ihhábeohnekraft", vagyis hogy sürgősen módosítanom kellett az eredetileg kiagyalt
útvonaltervezetet, mielőtt még csúfos kudarcot vallottam volna. Persze ez nem következett be.
Elhatároztam, hogy egy lájtos, őszi "szépséggyüjtő" villám-bevetést fogok végrehajtani.
Bringaúton elkommandóztam a Margit-szigetig, ahol jól látszott a Duna alacsony vízállása. A
relatíve korai időpont miatt nem volt még tömeg, és a szépen gondozott növényzet őszi színeiben
csaknem teljes zavartalansággal lehetett gyönyörködni. Sárgák, barnák, vörösek jelentek meg a
lombokon, és a talajon kialakuló levéltakarón egyaránt. Mindez csaknem izzott az október végi
ragyogó napsütésben. Elporoszkáltam a Margitsziget kicsike állatkertjéig, ahová bicajt tolva lehetett
csak belépni, de megérte. A gólyák sajnos túl félénkek voltak ahhoz, hogy normális telefonos képet
tudjak készíteni róluk.
