Elég sokan olvasták az albumban szereplő irományt vagy fejezeteket, kinek, hogy tetszik. Körülbelül szűk 1,5 évnyi anyag van már csak hátra, mintegy 13 fejezetben. Talán a legtanulságosabbak következnek. A legutolsó részt videóblog formában tervezem, melyben az addig felmerülő összes kérdésre választ adok majd. Most azonban annyit kérdeznék, hogy eddig mennyire volt érthető, emészthető, illetve változtassak-e valamin? Igyekeztem időrendi sorban haladni és minden emlékemet felidézni, melyekhez támpontot a fotóim, feljegyzéseim, és határidőnaplóm ad. Válaszaitok, felmerülő kritikáitok előre köszönöm!
Ma eszembe jutott eme kábelköteg. Egy új projekthez kapcsolódóan keresnem kellett egy hivatásos villanyszerelőt (a régi nem is tudom... :) És mondtam neki, hogy ha készíti az elektromos terveket úgy számoljon és rajzoljon, hogy a továbbiakban is mindent innen szeretnék kapcsolni. Nos ennél a pontnál kb. majdnem sírva fakadt :D Aztán mondta, hogy szereti a kihívásokat... :)
Ami megülte a gyomromat, az a hazai vállalkozási ismeretek volt. Érthetőbben fogalmazva: Hogyan szarjuk le állami szinten a kisvállalkozókat, és tegyük pokollá mindennapjaikat az itthoni szférában.
@JPeti86: Ez a legelső demó állapot, amikor a led-szalagokat hozzárendeltem a kapcsolókhoz. Azóta szép kötődobozokban van minden egy tűzgátló burkolat alatt. :)
Valamennyire a bürokráciával meg tudok birkózni, általában valamilyen kreatív módszerrel + bizonyos dolgokat próbálok lazán kezelni. Egy ember sok dologra viszont képtelen odafigyelni mindenre, még egy ilyen kicsi vállalkozás esetében is, ezzel tisztában voltam az elejétől fogva. Ahol jelenleg van a műhely, én oda vadidegen diákként kerültem be. Ebben a környezetben szocializálódtam üzleti és még nagyon sok téren. Éveken keresztül egymásnak eszünkbe nem jutott keresztbe tenni, vagy a háta mögött megkárosítani. Ebben a szellemben kezdtem el az egészet (én csak) 1 láda szerszámmal. Az eredeti felállásból lényegében én maradtam, s sajnos korábbi tapasztalataim, alapján túlságosan megbíztam olyasvalakiben, akiben nagyon nem kellett volna, persze mindez utólag derült ki, amikor már késő volt. Amikor ezt a vállalkozást létrehoztam, elsődleges szempont az volt, hogy szabad legyek, ne más munkáltató sokszor értelmetlen hülyeségeit kelljen betartani, hanem az én sajátjaimat, amit magamnak, másnak felállítok. Azt gondoltam, ha itt már az utolsó csavart is szigorúan számon kell kérnem és mindenre rendelkezést kell csinálnom, akkor a fene megette az egészet. Sajnos ezt rosszul gondoltam. Kontroll, meghatározott konkrétumok nélkül együtt üzletelni valakivel, sajnos be kell lássam, egyenlő az öngyilkossággal. Elég egy (bocsi a kifejezésért) barom, aki 2-3 hónap alatt tönkrevágja több év építkezését, munkáját... Így választhatsz, hogy mindent egyedül, amibe hosszútávon belerokkansz, vagy társasjáték, (amire szerintem hosszú ideig nem leszek képes), amivel könnyen megütöd a bokád és azzal úgy őrülsz meg.
Egyetlen észrevétel: Remélem hogy ezt a légszerelt drótdzsungelt azóta érintésvédelmileg rendbe tetted , egyébként sokat fogtok káromkodni az áramütések miatt :-) Ilyen gubancos elektronikát utoljára másodéves egyetemistaként építettem, Tesla trafót például, meg függönykarnisra drótoztam a rádióantennát, hogy Szegedről fogjam a Szabadkai Rádiót... régi szép idők, legalábbis 1-2 szempontból... :-)
Nagyon várom az új tanulságokat.
Amit az előttem szóló ír, az valamelyest az egész életre igaz, a mögöttem lévő tapasztalattal elmondhatom. Gyakran a többé-kevésbé tőled független idegenekben bízhatsz meg, és az ismerőseid szúrnak hátbam ellentétres érdekből. És emellett az ember rá van kényszerülve hogy másokkal együttműködjön, mert egy ember idejét és szellemi teljesítményét meghaladják a mai modern iszonyat bonyolult dolgok, műszaki és emberi értelemben egyaránt. Sajnos nem lehet mindent 2 láda szerszámmal és egy jó számítógéppel meg egy ember kreativitásával megoldani, pedig ha lehetne, ezt az utat választanám.
Egy újabb ok, ami miatt nem fogok vállalkozni, oké, hogy a kihívások, magad ura vagy, meg minden, de nagyon sok a buktató... illetve egyedül nem lehet csinálni, de senkiben nem megbízni, hááát... keménydió, tiszta Trónok harca :) Várom a következő részeket és a végét :)
![Műhelysztori [Mi lett volna, ha...?] #22](./media/pics/galleries/16244/tn_22_5176.jpg)
