Végül is hivatalosan megnyitottunk április elején, ezzel minden, a pályázattal kapcsolatos rémálmom beteljesült. Ez is egy újabb akadály. Az egyik pályázati mentordélutánon az előadót idézve: "A vállalkozói lét mindig a szenvedésről szól", ezt kezdtem megérteni/megérezni. Áprilisban, már vagy 2 hete nyitva voltunk, jött az értesítés, hogy elfogadták a januárban beadott változás bejelentést, majd május elején jött az újabb értesítés, hogy sikeresen elfogadták az első kifizetési kérelmet. Itt jegyezném meg, hogy Unior 2013/4-eleji árakkal dolgozott, azonban a szerszámok egy részén alakítottak, másként kínálták őket. Ez a probléma a forgalmazóval egy egész éjszakás gondolkodást eredményezett, mivel ők olyan rendszert használtak amibe nagyon nehéz manuálisan belenyúlni, azonban sikerült megoldani, így is egy előzetes bírálat miatt mintegy 70 000 forintnyi eszközt nem tudtunk elszámolni, így ez pluszköltségként jelentkezett.
Amint kiutalták az első kifizetést (itt rendkívül gyorsak voltak, pár nap alatt lezajlott az utalások nagy része), abból gyorsan kifizettem a saját munkabérem nagy részét. Mindössze 2 nap alatt a könyvelő/pályázatíró kollégákkal megcsináltuk a második kifizetési kérelmet, amely a bér/járulékköltségeken kívül a tanácsadás második részét tartalmazta. Na, igen itt jön egy kis matek: hogyan is lehet 750 000 Ft-ból 1,5 milliót csinálni pár perc alatt, persze csak fizikális értelemben. Megtehettem volna, hogy papíron, pénztárbizonylattal igazolom a kivétet, csak a pénztárbizonylat nem igazán életszerű egy egyéni vállalkozó esetében (van ilyen, de ritka), így túlságosan is átlátszó lett volna a történet. Ezért az volt a módszer, hogy a pályázati számláról a teljes munkabérem átutaltam a privát bankszámlára, majd felvettem készpénzben. Kicsit később a kiegészített összeget tőkebetétként befizettem a céges bankszámlára, s onnan utaltam a járulékokat. Így megjelent a bankkivonaton, amibe nem tudtak/tudnak belekötni. Ezután nem maradt hátra, egy rövid beszámolót írtam, és beküldtem a második kifizetési kérelmemet, melyet mintegy 10 nap leforgása alatt el is fogadtak és ki is fizettek. Innentől következett a 2. szerszámkör beszerzése, szerencsére újabb ajánlatot külön nem kellett kérni, csak megint egy éjszaka alatt aktualizálni. Szerencsém volt, hogy így állt hozzá az Unior ügyvezetője. Ezek a szerszámok is gyorsan megérkeztek, így hamarosan majdnem teljes lett a szerszámpark. Következhetett a többi beszerzés. Jött a kedvencem: a csodálatos online pénztárgép. Itt 1 hetes határidőt adtam a jelentkezőknek, érdekes, hogy Google keresés alapján több, mint 10 pénztárgép-forgalmazó található, azonban az ajánlattétel alatt gyakorlatilag 3-4 cégről szól az egész, legalábbis ez derült ki az e-mailekből. Itt lényegesen nagyobb volt az aktivitás, mint a szerszámoknál. Az árak is érdekesek voltak, pontosan 10 000 forint különbség volt az ajánlatok között. A gépnél feltételem volt, hogy fekete színű, pc-vel összekapcsolható legyen + kértem egy kasszafiókot is opcióban. Itt is meglett a nyertes, a gép pedig egy csodálatos CashCube masina lett, aminek a rendelése sem volt egyszerű, először a NAV-tól kellett igényelnem egy kódot, majd ezzel lehetett megrendelni, ezen kívül kötnöm kellett egy mobilnet-előfizetést, kifejezetten pénztárgépekhez. Ha ezek megvoltak, a gép pár nap múlva meg is érkezett. A munkát lényegesen leegyszerűsíti, nem kell számlát irkálni folyamatosan, csak zongorázni. Persze ez túl szép lett volna, hogy így elsőre működjön. A gép a 3. munkanapján megadta magát, a kijelzők nem akartak működni. Felhívtam a forgalmazót, aki kapcsolt a garanciális ügyintézőhöz, akit ugyanúgy hívnak, mint a hazai Cube garanciális ügyintézőt..., persze csak névazonosság áll fenn. Ő látott el olyan instrukciókkal, hogy ilyenkor húzzam ki a konnektorból, csapjak rá erősen párszor tenyérrel, majd csatlakoztassam ismét hálózathoz. Valóban igaza volt, de véleményem szerint egy majd 150 000 forintos szerkezetnek nem egészen így kellene működnie. Ami még hiányzott, az a számítógép, operációs rendszerrel. Be kell valljam némi árulást itt követtem el a pályázatban. Na itt találkoztam ajánlatok tömkelegével. Egy irodai gépre volt szükségem, Microsoft operációs rendszerrel, nyomtatóval és 24"-os monitorral. Rosszabbnál rosszabb gépekről kaptam ajánlatokat és drágán. Egy ismerősöm javaslatára felkerestem egy infóboltot, ahol a srác külföldről behozott gépekkel kereskedik. Ő tett ajánlatot egy i5-ös processzorral szerelt gépre, multifunkciós nyomtatóval, win. 8.1 oprendszerrel, és 24"-os monitorral, mindössze 130 000 forint körüli összegért. Így ő lett a nyertes, meglett a számítógép is. Kicsit később hideg zuhanyként ért, hogy a pályázati keretösszegek egyensúlya miatt még 99 000 Forintot el kell költenem szerszámokra, ezt egy Unioros szerződésmódosítással sikerült is megoldani, azonban nagyon nem számítottam rá, de ezzel sikerült beszerezni néhány általános szerszámot is. A maradványösszegek a fizetésem címszó alatt visszaforogtak a vállalkozásba, a mikéntjét hamarosan részletezem...
A záró kifizetés következett valamikor július elején, azonban a projekt kötelező időtartama miatt nem lehetett még lezárni, ez azért volt kellemetlen, mert mintegy 150 000 forintom még bent ragadt. Ráadásul, a projekt legvégén egy záróelemet kellett kreálnom, ami azt jelenti, hogy egy szerszámot még be kellett szereznem. Ez az egyetlen nem Unior szerszám, ez egy 1000 forintos műszerész-csavarhúzókészlet volt, mint utolsó projektelem. Itt aztán a záró dátum, és egy sor dolog miatt újabb változás-bejelentést kellett eszközölni, melyet 1 hónap alatt fogadtak el. Ezt követően sikerült beküldeni a záró elszámolást, amiről visszajeleztek, hogy egy tétel, nevezetesen a multifunkciós nyomtatót nem tudják elfogadni, mert az eredeti pályázatban csak általános felsorolásként, mint nyomtató szerepel. Erre be kellett adnom változás-bejelentést és egy hiánypótlást, melyben megindokoltam, hogy miért van ez így. Természetesen ezt nem fogadták el utólag, így a multifunkciós nyomtató árát levonták a záró kifizetés összegéből, melyre egyébként október végéig vártak. Így mintegy 18 000 forintnyi összeget elbuktam a 3 millióból.
Némi mellékes megjegyzés: ezután a projekt után döntöttem úgy, hogy többet nem vagyok hajlandó itthon pályázni. Pályázatírói, sokmilliós projektek menedzselési tapasztalataival is hihetetlen szívás volt, pedig az egészet úgy reklámozták, hogy bárki képes otthonról levezényelni, nem szükséges hozzá pályázatírói tudás. Plusz minden segítséget megadnak. A segítségről inkább nem is mondok semmit. Több projektben is segítettem, és a többiek általában 5-6 kifizetési kérelemmel, számtalan hiánypótlással tudták csak teljesíteni az egészet. Mindannyiunk egybehangzó véleménye az volt a végén, hogy soha többé ne.
Ígértem, hogy az önerős történetet, leírom: azért választottam, az önerő gyanánt a tanácsadást, mert erre lehetett fordítani a pályázat szerint is és meg tudtam oldani, hogy maga a tanácsadás ellenértékét nem forintban teljesítem, csak az általános forgalmi adó részét... Így adta magát a dolog, persze itt is szabályosan jártam el, megpályáztattam 3 céget ajánlatokkal és számomra legkedvezőbbet választottam ki.
Mi lett volna, ha kérdés: Ha elölről kezdhetném ez a pályázatot, teljesen másként oldanám meg. Egyrészt nem csinálnám :). Másrészt tegyük fel, hogy a cél a bringaszerviz, azonban a pályázatot én egy tanácsadó-cégre igényelném/írnám, melyben minden létező költséget elszámolnék bútorokra, IT eszközökre, melyekről tudok számlát szerezni, illetve olcsón beszerzek valamit, hogy be is tudjam mutatni esetleges ellenőrzés esetén. A maradékot pedig bérként kivenném, és az így átmentett pénzből valósítanám meg az egész műhelyt, természetesen egyedül. Ez a rövid sztori nem az én találmányom, ténylegesen létezik ilyen nyertes projekt, igaz párszor már ellenőrizték :).
![Műhelysztori [Mi lett volna, ha...?] #30](./media/pics/galleries/16244/tn_30_5043.jpg)