TestBike

 RĂŠgi vĂĄgyak, Ăşj tervek

Előzőek hatására, a rengeteg befektetett idő, munka, pénz és a lassan, de biztosan növekvő ügyfélkör ellenére az egész helyzetet egyre kilátástalanabbnak éreztem, lelki szemeim előtt megjelentek a behajtók, ...stb. Geri természetesen nem segített, és miután közöltem vele,m hogy nem vagyok hajlandó a továbbiakban finanszírozni a kis magánügyeit, egyszerűen eltűnt a műhelyes életből, kvázi otthagyott a sz...ban. Valamikor szeptember végén egy magánprojekt erejéig beleegyezésem nélkül visszatért, amivel csak tovább tetézte a bajt...
Augusztus legvégén az e-mailjeim között találtam egy érdekeset, melyben teljes képzéssel autóbusz-vezető tanoncokat keresnek, egy dunántúli városba. Felhívtam a céget, igen kedvező feltételeket ajánlottak, ingyen jogsi, ingyen szállás, nem rossz fizetés, választható munkakörnyezet és település. Ehhez mindössze egy orvosi alkalmassági papírra és egy II. fokozatú pályaalkalmassági vizsgálatra, illetve annak pozitív eredményére van szükség. Ősz volt, szezon vége, elkeseredettségemet némi baráti segítség és ez az álláslehetőség ellensúlyozta. Talán az év hátralevő részévben csak erre koncentráltam és ez tartotta bennem a lelket. Ez is egy gyerekkori álmom, melyet megvalósíthatok, még ha súlyos pénzek árán is, s ebben láttam azt a lehetőséget, hogy a műhely felgyűlt adósságait még rendezni tudjam. A PÁV-ra időpontot azonban csak október elejére kaptam. Addig az előzőekhez képest aktívabban folytattam műhelyes tevékenységem, immáron szinte kizárólag egyedül. Volt időm gondolkodni, hogy mi legyen a műhely sorsa, erre több lehetőség is kínálkozott, azonban szezon végére való tekintettel ez nem volt sürgős dolog. Ekkor már a pályázat is lezárult szakaszában volt, néhány levelet kellett még elküldeni, de ezzel sem kellett foglalkoznom. A képlet egyszerű volt, elmegyek buszozni, a műhelyet ekkor még úgy volt, hogy Gerire hagyom teljes felelősséggel, mint kvázi bérlő, aztán vagy tud kezdeni vele valamit, vagy nem. De emellett akadt más jelentkező is a további üzemeltetésre. Nekem ebből fix bevételem származott volna, anélkül, hogy bármit is csinálnék, s mellette egy másik hobbimnak hódolhatok munka gyanánt. Csakhogy a PÁV első körben nem sikerült. A pszichológusok szerint a monotonitástűrésemmel és a reakcióidőmmel vannak problémák. Amikor megmondták, hogy nem sikerült, kb. egy világ omlott össze bennem. Ezt gondoltam kb. utolsó lehetőségnek. Nagyon haza sem akartam jönni onnan... Pár napig semmi életkedvem nem volt, aztán a döntésüket megfellebbeztem, melyet elfogadtak, s egy jó hónapra kaptam újabb időpontot. Addig, viszont az októbert végigvittem szintén egyedül a műhelyben. Ami érdekes volt, hogy az ügyfelek a viszonylag jó idő ellenére eltűntek. Alig volt munkám. Szerencsére a tartozásokat sikerült átütemezni, így megkezdődhetett a dolgok helyrerakása természetesen egyedül. A kevés munka eredménye az lett, hogy elkezdtem az egész évet áttekinteni és egy alapos leltárt tartani...