TestBike

 A terveket lelövik, ugye?

Ezt a részt igazából nem tudtam hová is kellene tennem. Eleinte emlegettem milyen terveink voltak, közben inkább áttértem a pályázati részre, ahol csak a projektelemeket részleteztem. Utoljára nem akartam hagyni, így egy részt megszakítva ide teszem be végül. Ezekről lehet múlt, jelen és jövő időben beszélni, hiszen a tervek éltek, élnek és élni is fognak, mindenféle környezettől függetlenül. Egyébként is a tervek arra valók, hogy megvalósítsuk őket, előbb vagy utóbb.
A szerviz mellé, Balázzsal a legelső tervünk az egy webshop volt. Megvalósítása akkoriban kézenfekvőnek tűnt, ehhez első lépésként leregisztráltunk egy domaint, utánanéztünk a webshop-alapítás feltételeinek és itt meg is állt a dolog, elsősorban a céges háttér miatt. Igazából egy kis boltnak a hazai környezetben eleinte mindenképpen felesleges egy webshop, hacsak nincs közvetlen összeköttetésben egy készletező programmal, de ez iszonyú mennyiségű folyamatos időbefektetést igényel. Nekem a készletező program normális feltöltésére sem jutott normálisan időm, egy igényes webshop kezelése nem csak pusztán a termékek feltöltéséből áll, hanem folyamatosan kapcsolatban kell lenni a lehető legtöbb nagykereskedő partnerrel. Ezen kívül a nagykereskedők egy része a mai napig nem támogatja az online értékesítést, így ezen partnerek kapásból ki is esnek fizikai értékesítés esetén is.
A következő terv volt, elméleti szinten kitaláltunk egy automatás-értékesítési rendszert, automata-szolgáltató partnert tavaly sikerült találni, azonban a várható NAV-változások miatt a nekünk elérhető áru automaták kiesnek a forgalomból. Ezekben egyébként elsősorban belsőket, vészhelyzet esetén szükséges apróságokat árultunk volna.
Miután elindult a szerviz, néhány ügyfelünkhöz volt, hogy házhoz, vagy a "lerobbanás" helyére mentünk, szerették, azonban ehhez lényegesen jobb logisztika és több ember szükséges. Persze néhány esetben most is előfordulnak kivételek.
A pályázati részben említettem egy homokszóró kabin lehetőségét, ez egy pontosan akkora méretű kabin lett volna, amelyben egy kerékpár-váz elfér. E tevékenység végzése bejelentéshez kötött, azonban jelentős költségmegtakarítást érhettünk volna el. Ez is még egy a mai napig függőben lévő dolog.
A pályázat kezdetekor volt egy innovatív pályázati lehetőség, melyben egy 3D nyomtatóra lehetett pályázni, sajnos eredménytelenség miatt ez sem valósult meg, pedig egy műhelyben elég sokféle felhasználási lehetősége lett volna. 60*60*60-as méretű, többféle anyaggal dolgozni tudó nyomtatót választottam, a hozzá való szoftverrel. Sajnos nem valósult meg. Pedig rengeteg, egyébként nem kapható műanyag alkatrészt lehetett volna egyedileg legyártani, az apró bowdenvezetőktől akár a sárvédőig mindent :).
Majdnem sikerült beszerezni egy kisebb hagyományos esztergagépet, ehhez ugyan meg kellett volna tanulni eme mesterséget, sok időt megspórolt volna ez is.
Nagyjából ennyit az eszközökről, következzen a számomra legkedvesebb terv, amiből még kitudja...
Nagy vonalakban annyit, hogy kitaláltunk egy saját márkát, amit kicsit tovább gondoltam. Van egy számomra nagyon kedves, talán világszinten is ismert márka, de nem éppen bringás szegmensben. Egy bicajoktól teljesen más jellegű szakmai napon eme márka tulajdonosával volt alkalmam váltani pár szót, ahol a márka kerékpáros jellegű felhasználásáról érdeklődtem. A tulajdonosa eleinte kicsit furcsán nézett rám, aztán mondta, hogy készítsünk pár tervet, bizonyos feltételekkel a megállapodás részéről rendben lehet. Erről így nagy vonalakban ennyit. Talán egyszer kategória, de a lehetőség mindenképpen megvan még rá, ahogyan a kontakt is :). Ehhez kapcsolódóan, szinte egy időben ismételten kijött egy szociális szövetkezeteknek való pályázat, melyre Endrú-bossz hívta fel a figyelmem, ahol a"munkahelyteremtés mindenekelőtt" elv volt a legfőbb szempont. Erre nagyon szépen elkezdtünk egy kicsi kerékpár-összeszerelő üzemen gondolkodni, ekkor még bevállaltam volna egy ilyen pályázatot is, azonban mire a tényleges költségvetést összeállítottuk ezt a pályázati kiírást is gyorsan törölték. Ezután a szociális szövetkezet törlése következett, a további felesleges macerák elkerülése végett. Tapasztalatszerzésnek mindenképpen jó volt, hiszen az alapkoncepció egy általunk megtervezett, Kínában legyártott vázra épült volna. Érdekesség, de a kínaiakat, mint magánszemély kerestük meg, és szinte azonnal üzleti partnerként tárgyaltak velünk. A hazai nagykereskedők után ez kész felüdülés volt. 1-2 nap alatt komplett finanszírozási, szállítási javaslatokkal álltak elő, sajnos hazai forrás hiányában az üzletből nem lett semmi, de ha egyszer mégis....
Lehet, hogy kicsit nagy volumenűnek tűntek ezek a tervek, de optimista pillanataimban jó volt és a mai napig is jó ilyeneken gondolkodni. Kellő akarattal, kitartással bármit meg lehet valósítani, csak az akaraterőt és a kitartást rengeteg tényező befolyásolja, többnyire negatív irányban, legalábbis az én esetemben sajnos mindenképpen. De sosem lehet tudni... :). Ennyit a tervekről, irány vissza a műhely....