Jellegzetes Matyi büfés kaják, mint sültkolbí, sültkrumpli, hagymás-zsíroskenyér, tea, pogi,
almáspite, felvettünk mindent, amink csak volt, és legurultunk a Kétbükkfa nyeregig. Innen aztán
megintcsak kapaszkodás, és megállás visszavetkőzni a bemelegedés miatt. Aztán felértünk a Pilis-
tetőre, ahol az elhagyott légvédelmi rakétaállások bunkerez között elhaladva értök el a 756 méteres
magasságban álló Boldog Özséb kilátót. Ezt is, akár a Csóványoson állót, egy geodéziai torony
átépítésével alakították ki. Megintcsak felvettünk mindent, a hideg és a szél miatt, és felmentünk.
A Boldog Özséb kilátó kőrteraszáról páratlan volt a kilátás a "szerjózsa" minden irányába.Látszott
Dobogókő, a Budai hegyek teljes vonulata az összes jelentős csúccsal. Az pedig, hogy a felettünk
mozdulatlannak tűnő szürke felhőlemez, mintha csak karnyújtásnyí távolságra lenne csak a fejünk
felett, csak még szürreálisabban tette szebbé a tájat. Pedig valójában úgy két-háromszáz méternyire
is lehetett felettünk. E megállapításunkat arra alaportuk, hogy a távolban, Dobogókő gerince mögött
kéklő kegytömeg, a Börzsöny, legmagasabb csúcsa a Csóványos pont beledöfött a felhőkbe.
Kezdtünk fázni, ezért elindultunk lefelé. Persze út közben bemerészkedünk a szigorúan védett
területre is a kilátás végett, persze nem ordibálva, farolgatva, ordenáré állat módjára viselkedve.
Igaz, ez úgy hiszem, nem is igen szokott ránk jellemző lenni. Elhaladtunk az egyedülálló szépségű
Görbe-rét szélén, majd a Pilis-oldal köves meredélyén lefutó szerpentinen haladva lassan
ereszkedtünk a Szántói-nyereg felé. Közben aztán úgy döntöttünk, letérünk a zöld-sáv jelzésről, és a
sárga kereszten elkalandoztunk a Pilisszántó régi kőbányája mellett felépített Nagyboldogasszony
sziklakápolnához, mely egy rendkívül egyedülálló, teljesen szokatlan módon épült, meghökkentően
szép egyházépítészeti műalkotás. A képolnában rengeteg gyergya égett, ami miatt nem is volt
odabent annyira hideg, legalábbis mi így éreztük, de gelfőképpen Gyuri úr.
A kápolnától rövid köves ereszkedés után vissza kellett másznunk a Szántói-nyereghez, majd a
Hosszú-hegy alatti köves dűlőúton értük el a Csobánkai nyerget. Az Öreghársnál jobbra tartva a
Kevélyek vonulata alatt haladtunk, és megnéztük az Egri-várat is, mely filmtörténeti emlékként lett
meghagyva, miután befejezték az Egri csillagok című film forgatását 1968-ban. Aztán innen a Teve-
sziklát vettük célba, ahol pedig a Magyar vándor című film néhány annyira már nem komoly
jelenetét forgatták 2004-ben.
