@Rober-to: A legtöbb vadon élő növény, még ha ehető is, nyersen pocsék ízű. Legnagyobb baj azonban, hogy egyáltalán nem tápláló. Jó részük emészthetetlen rost, cellulóz.
Többféle gyökér kerülhetne a konyhára - például a gyermekláncfű, a katáng, a murok -, de mire megtöltenéd ezekkel a gyomrodat, megutálod őket. Vadgyümölcs terem itt-ott, de ezekkel is hasonló a helyzet. A dércsípte szotyós vadkörte tűrhető, de csak októberben találod rövid ideig. S kalapnyit kellene enned, hogy valamennyire is csillapítsa éhségedet.
Az ember nem tud megélni (a mérsékelt égövön) a természet kínálta növényi táplálékokkal. Nem csoda, hogy távoli őseink a kezdeteknél elsősorban halászattal, vadászattal tartották fenn magukat.
@XCode: Szombaton meg tegnap délután is összeszúrt minden. Nem is a csalán a baj, mert az kiüt, aztán elmúlik tekerés végére. De az egyéb szúrós szarok. Lábam teljesen végigszúrták.
Amúgy nem tudsz véletlenül valami oldalt, ahol össze van szedve, hogy melyik növény ehető teljesen magában mindenféle főzés nélkül?
Tavasszal eléheztem a dög melegben. Jó lett volna tudni...
Valamelyest ismerem a gombákat, jobban a növényeket, e tudás azonban nem tesz boldoggá. Némi gyakorlati haszna azonban kétségtelenül van az effajta ismereteknek.
Szúrós növényekkel hiába hadakozol. Fenistil tablettát vagy kocsonyát javasol ellenük a gyógyszeripar. Jó esetben használ a szer.
Áltrifla, vagyis ál-szarvasgomba. Hasonló a szarvasgombához (franciául truffe), de nem föld alatt hozza termőtestét, s azzal ellentétben mérgező is.
Éretten termőteste barnás porrá esik szét, s ha rátaposol, e por, vagyis az érett spórák tömege felhőként tör elő. Neve népiesen - ide sorolva a pöfetegeket is - "lófing gomba".