3 éve elterveztük hogy végigtekerünk a Rákos-patak mentén, egészen a forrásig. Jó pár túratervet félretolván, sort kerítettünk erre a turara. 2015. április 11., szombat. Reggel 8:30ra erkezett jóbaratom, én félig elkészülve vártam :-) ... És mi volt a turán? Reszletes terkep később, a fotók beszéljenek önmagukért! :-)
A Rákos-patak egy rövid, a Gödöllői-dombságból eredő és a Dunába torkolló patak; a Duna magyarországi szakaszának egyik leghosszabb bal parti mellékvize.
Az átlagban 1-3 méter széles patak a Gödöllői-dombságban, Szada határában ered. Gödöllő városában az egyik mellékágával, a Fiók-Rákos-patakkal ömlik össze. Isaszegen és Pécelen áthaladva lép be Budapest területére a XVII. kerületben. Rákosmentét elhagyva a X., XIV. és a XIII. kerületen átcsobogva ömlik végül a Dagály fürdő északi vége mellett a Dunába. Több kisebb ér is táplálja útja közben.
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A patak a régen benne élő rákokról kapta a nevét. Manapság már nemhogy rákot, de egyéb vízi élőlényt is alig találni benne. Középkori leírások szerint az említett rákok a patak forrásánál éltek. Az Isaszeg, Pécel, Rákoscsaba közti szakaszon több halastó működött, ami a malmokra hajtott vizet duzzasztotta, majd Rákoscsaba és Keresztúr között egy mocsaras területet táplált vizével. Ezek a mocsaras területek nem kedveztek a rákoknak, de az írások megemlítik, hogy angolnában és egyéb halban bővelkedtek.
Régebben több vízimalmot is hajtottak erejével, Isaszegen, Pécelen, Csabán és Keresztúron. Ennek első írásos említése egy 14. századi oklevélben van.
